Néhány nap kihagyás után már mindig hiányzik a futás és alig várom, hogy végre mehessek és ott legyek!

Az a vasárnapi időjárás…. megőrültem, hogy nem tudok menni, így hatványozottan vártam a hétfőt. Csodálatos futóidő volt. Szerencsére előbb haza is értem, előbb tudtam indulni is. 3 kört terveztem, persze eljátszottam a gondolattal, milyen is lenne egy kis félmaratonnal indítani a hetet, de mivel a héten csak hétfőn kedden és szerdán tudok futni, ezért egyenletesen kell teljesítenem. Szóval 3 kör. Élveztem minden percét, nem volt szükség beszoktató km-re, nem volt szükség semmire, csak saját magamra.

Tényleg alig akartam megállni a végén, de azért csak megtettem. Szuper hétindító érzés volt. Persze az időn még mindig van mit javítanom, erőteljesen, de fogok is javítani! Ez a 2014 km a 2014-es évé, de ez nem jelenti a végét ennek az egésznek. Ennek nem lesz vége, remélem soha nem lesz vége. Kezdem elhinni és úgy érezné, hogy futó vagyok. Nem fogok versenyeket nyerni, nem leszek hivatásos sportoló. De futok, annyit, amennyit csak tudok, szívvel-lélekkel.

Újabb századváltás, még 1789 km van hátra!