Vár RUNk a Vár. Közösségi futás a Várba.

Már többször hallottam erről a kis csütörtök esti futásról. A Margitsziget már kicsit kezd unalmas lenni, valamint júliusban az éjszakai félmaraton bizony egy “fuss fel a Várba” menettel kezdődik. Szóval most végre én is megnéztem magamnak a RUNtotta közösségi futását. Egyébként 15 percnyire lakom a helytől…. Nem mondom, hogy jól éreztem magam a legelején az ismeretlen emberek között. Leginkább nyomkodtam a telefonomat, de futás közben persze ez már megváltozott.

Már a legelején, lépcsők, emelkedők…. na neeee. De csodás környezettel kárpótolt, ami megint csak néhány percnyire lehet tőlem, csak a Rózsadomb ezen környékét még nem fedeztem fel. Nagyon vicces volt egyébként, hogy szinte rögtön a lakásomnál kötöttünk ki. Mondtam is a többieknek, hogy én egyébként itt lakom, de még nem is jártam erre…. Szóval ez volt az extra kitérő egyébként is. Aztán kezdtük a menetet ténylegesen a Várba. Voltak belesétálások, persze. A Várnál pedig kicsit futottunk erre-arra, mint a jó turisták. De olyan jó ilyen környezetben lenni. Megbeszéltük a Vivicittát, az időeredményeket, a terveket, az edzéseket. És mikor kiejtettem a számon, hogy októberben maratont akarok futni, nem azt mondták végre, hogy “jaj ne”, hanem, hogy “ez az”. Mert értik és érzik. És ez a futás most nem arról szólt, hogy csúcsokat döntsünk, hanem örömfutás volt. Igenis kell ilyen is. És kell a társaság. Rendszeresíteni fogom ezeket a csütörtököket. Az emelkedők gyilkosok, de fel kell készülnöm rá és bírnom kell ezt is!

1396, 91 km van még hátra! Helló újabb századváltás 🙂