VáRUNk a Vár egy kis testnevelés órával fűszerezve.

A szokásos csütörtöki futás kapott némi extra köntöst. Ez hatással volt az útvonalra és a feladatokra is. Kísérleti jelleggel két csoport alakult. Az útvonal azonos, csak az első csoport időnként kapott némi extra feladatot. Persze, hogy az egyes csoportot választottam.

Ez valamikor egy plusz kört, valamikor extra lépcsőzést, valamikor plusz szinteket jelentett. Maga az útvonal is teljesen új volt, nem kevés lépcsővel például. De ugye fő a változatosság. Nem állítom, hogy minden egyes percét őszintén élveztem, de arra igenis büszke vagyok, hogy én voltam az egyedüli lány, aki minden extra feladatot megcsinált. Ez nem azt jelenti, hogy én vagyok a legkeményebb vagy legstrapabíróbb, csak a maximalizmusom és a kihívást kereső énem nem engedi, hogy másképp legyen. Ha az lett volna, hogy az egyes csapat még plusz 10 km-t fut, arra is mentem volna. A kényelemből nem lesz maraton.

Még 1083,61 km van hátra! Jövő héten el kell érnem az első 1000 km-t